Paks II össztűzben

„Ezért is furcsállták sokan, hogy a magyar állam kockázatos taktikát választott, amikor azzal futott neki az ügynek, hogy bebizonyítja: a 4000 milliárdos állami transzfer dacára sincs állami támogatás a projektben. Szakértők úgy vélték, nyerőbb lenne, ha a kormány elismerné az állami támogatás tényét, de azt megfelelően becsomagolná: megindokolná, hogy miért van szükség állami támogatásra, és kidolgozna egy olyan kompenzációs mechanizmust, ami legalább elvben lehetővé teszi a támogatás mértékének csökkentését.

Ezt tette a brit kormány a Hinkley Point C erőmű tervével, amit a Bizottság, ha nem is könnyen, de végül elfogadott. Más kérdés, hogy Hinkley Point a megtérülést elméletileg lehetővé tévő uniós jóváhagyás ellenére sem épül, mivel az érintetteknek – a francia állam tulajdonában lévő EDF (Électricité de France) és az értelemszerűen ugyancsak állami tulajdonú, kínai Chinese General Nuclear Power nevű cégeknek –egyelőre valamiért nem akaródzik beleönteni a pénzt a projektbe.

Ebben szerepet játszhat az is, hogy a Bizottság döntését többen is megtámadták az Európai Bíróságnál. A tagállamok közül Ausztria és Luxemburg, ezen felül német és osztrák energiaszolgáltató cégek is keresetet nyújtottak be a Bíróságon. A kérdés tehát még nem dőlt el – és a másik oldalon is akadtak beavatkozók: Csehország, Románia, és mint a napokban kiderült, Magyarország is támogatja a brit kormányt az ügyben. Kockázat viszont van benne bőven. Ezt mutatja az is, hogy a beruházás megkezdésének dátuma folyamatosan csúszik. Utoljára január végén halasztotta el a döntést az EDF elnöksége.

Paks II esete még messze nem tart itt. A folyamatban lévő versenypolitikai vizsgálat azonban sokak érdeklődését felkeltette, és miután január közepén a Bizottság nyilvánosságra hozta álláspontját a kérdésben, számos szervezet küldött hivatalos véleményt a 30 napos nyilvános véleményezési időszak során.”